Interjú Blatti-val

Tornai Bence interjúját olvashatjátok, melyet Blatti-val, az URIMURI rezidens dj-jével és programszervezőjével készített a Baldaszti Cafe & Bar-ban. Az interjúban többek között Blatti életéről, karrierjéről és sikertörténetéről olvashattok, valamint az idáig megtett útjáról is mesél.

Az álom: Hogyan fogalmazódott meg benned a cél, miszerint zenei pályára léptél?

Nem volt tudatos. Szerettem az elektronikus club zenéket, semmi több. Mivel abban az időben Pakson laktam, így a helyi disco után, maximum Pécsen hallhattam club zenét, ahova ha tehettük, eljártunk testvéremmel és a barátokkal. Talán a kezdő lökést pont Andris, a testvérem adta meg, azzal hogy ajándékba hozott nekem a fővárosból egy bakelitlemezt, amin végre nem Neoton Familia, vagy a Komár Laci féle Elvis feldolgozások voltak. Mert akkoriban ezek alkották többnyire egy normál háztartás vinyl kollekcióját. Innen pedig már nem hagyott nyugodni a mixelés gondolata (mondván, miért ne próbálnám meg), ehhez viszont vennem kellett még néhány lemezt, és a Bazár újságból 2 felemás, sebességszabályzós lemezjátszót, meg egy LEM Baby zenekari keverőt! Az utóbbi vicces “kis” szerkezet volt, nagyjából egy 30 kg-os monstrum, egy őskori szallagos echo-val.

Szóval ezzel a set up-pal kezdtem gyakorolgatni, és hétvégenként egy garázsban mutogattam a barátaimnak mit tudok. Szegények…:) Itt kezdődött a lemezgyűjtögetés is.

A cél eléréséhez szükséges összpontosítás: Hogyan jutottál el addig, hogy csak a zenei pályádra fókuszálj?

Huhh, hát ez sem rajtam múlt. Ez egy folyamat eredménye. Világ életemben úgy gondoltam, ez csak egy hobby, emiatt mindig volt klasszikus értelemben vett 8-órás munkahelyem is. Szerettem csinálni, és ez juttatott el odáig, ahol vagyok. Persze kellettek hozzá azok az emberek is akik úgy gondolták, hogy nekem inkább a pultban a helyem, nem pedig az autós szakmában. Nekik is nagyban köszönhető az, hogy idáig jutottam.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A lehetőségek, melyek a cél elérését segítették (segítik): Több lehetőséged lett miután eldöntötted, hogy csak a zenei pályádra koncentrálsz? Könnyebben megtaláltad ezeket a lehetőségeket? Ha igen melyek voltak azok? (5db mérföldkőnek tekinthető lehetőség felsorolását kérem)

Természetesen több időm maradt miután már csak erre kell összpontosítanom, és egy helyre koncentrálhatom az energiámat. Ezt már nem is tudnám csinálni egy 8 órás munkahely mellett. A Dj-zés mellett jelenleg programszervezőként is dolgozom, amit szintén mindig szerettem, mivel ez is arról szól, hogy megmutassam a közönségnek számomra mi is a jó zene. A zenei pályafutásomat tekintve ha 5 mérföldkövet kell felsorolnom, akkor a következőképpen néz ki a dolog:

1. Az elején említett, tesómtól kapott bakelit, és a garázsos gyakorlások a barátoknak

2. Paksi Bulldog Café-s első nyilvános fellépésem, és a vidéki lehetőségek: Szekszárd, Dunaújváros

3. Budapestre költözésem után Pacha Club-ban egy Strictly esten való fellépés, és saját szervezésű bulik

4. StayFly és Made Inn csapatba való bekerülésem, rezidenciám

5. Az URIMURI. Ez a legkedvesebb számomra, mivel valahol gyerekemként tekintek rá

A személyes márka megbízható minősége, szolgáltatása: Mely tulajdonságaidat tekinted kiemelkedőnek a piac többi képviselőjével szemben. Mely tulajdonságaidat sajátítottad el először ahhoz, hogy a ma ismert neved létrejöjjön. Azóta is fejleszted is ezeket a tulajdonságaidat?

Nem gondolom hogy kiemelkedő vagyok, de talán a legfontosabb tulajdonság a zenei ízlésvilágom. Ez határoz meg leginkább, hiszen ahogy nincs két ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező ember, nincs két teljesen ugyanolyan zenei ízléssel felruházott ember sem. A másik fontos tulajdonságom a zenei intuíció a tánctér hangulatának tekintetében. A zenéket úgy próbálom összeválogatni hogy az emberek tekintetéből, hangulatából, reakcióiból építkezve el tudjam vinni őket egy általam elképzelt irányba. Az általam képviselt és jászott zenék talán a következő pár szóval jellemezhetőek leginkább: mindenképpen dallamos, tánctér orientált, többnyire vidám, de sokszor melankólikus, “dub funk-os” deep house. Bár erről inkább a közönség tudna jobban véleményt formálni. Fejlesztem-e ezeket a tulajdonságaimat? Igazság szerint maximálisan maximalista vagyok, vagyis igen. Sosem vagyok, és talán sosem leszek elégedett magammal. Talán ezt kellene leginkább fejlesztenem…

Mit tekintesz magadban márka esszenciának? Mitől vagy te különlegesebb, egyedibb a versenytársakhoz képest?

Nem vagyok különlegesebb, nem tartom magam kiemelkedőbbnek, jobbnak, vagy rosszabbnak. Mindenki más. Te a tökfőzeléket szereted, én a spenótot. A közönség is így van vele. Nem tekintek versenytársként, vagy vetélytársként senkire. Sosem szerettem a versenyeket, és megmérettetéseket. Van aki ebben jobb, van aki abban.

Mennyire törekszel a folyamatos fejlődésre, gyakorlásra? Miben merül ki ez a törekvés? Mitől tudsz egyre jobb és jobb minőséget nyújtani?

Említettem hogy túlzottan is maximalista vagyok, így folyamatosan tartanom kell a lépést magammal és megpróbálok megfelelni a magamnak támasztott követelményeimnek. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, hogy mikor nem alszok, akkor a zenéket kutatom, vagy az ezzel kapcsolatos teendőimet végzem. Szinte tényleg semmi mással nem foglalkozom. Feltehetően azért, mert ezt szeretem a legjobban… Az élet más fontos dolgaira is csak úgy szakítok időt, hogy tudatosan figyelmeztetnem kell magam rá.

Mely az a terület, amiben egészen más vagy, mint a többiek?

Erre már kitértem: zenei intuíció és az ízlés. Talán még a kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, és a kommunikáció.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Brand építésről: Hogyan született meg az arculatod?

Ebben sosem voltam jó. Ha van ilyen, az magától alakult ki, vagy másoknak köszönhető.

Mitől érdekes a fogyasztók szemében az imaged? Mi a megkülönböztető védjegyed az imagedben?

Egyedül attól, és abban amit létrehozok. Ehhez társítják a megjelenésemet, személyiségemet, és ez mindenkiben létrehoz egy összképet rólam…Én nem gyártok magamról képet előre, ezt a lehetőséget mindenkinek szabadon meghagyom.

A nagy áttörés, mázli factor: Mi volt az a pont a pályádon, amikor nem csak jókor, jó helyen voltál, hanem ezt észre is vetted, és éltél is vele?

Talán az URIMURI-val való találkozásom pillanata, egy régi nagyon jó barátom Fehér Barbara közreműködésével. Akit imádok mint embert. Mind szakmailag, mind lelkileg egy hihetetlen erős személyiségnek tartom. Meghálálhatatlanul sokat köszönhetek Neki. Eléggé beleavatkozott az életembe! 🙂 Emellett az URIMURI vezetőségének sem fogom soha elfelejteni, hogy bizalmat fektettek a szaktudásomba, tapasztalataimba, és jóformán szabadkezet adtak egy ilyen nagyszerű klub felépítésében, ahol mindenki tudja hol a helye, és mindenki azt csinálhatja amihez ért. Egy álmom vált valóra, azt csinálhatom, amit szeretek és ez kevés embernek adatik meg!

Sokszínűség, de csatolható pontok a márkádhoz: Határozd meg melyek azok a pontok (Pl: rendezvényszervezés, zeneírás, promoter, stb.), amelyek egyértelműen kapcsolódnak a zenei pályádhoz, és segítenek a sikereidben.

Sok dolgot csináltam ami a zenéhez köthető. Hangosítást, rádiózást, volt saját kiadóm, de a dj-zés mellett mindig a programszervezés volt a másik nagy kedvencem. Azt hiszem ezt édesanyámtól örököltem. Jelenleg is ezt csinálom, és legalább úgy szeretem mint a lemezjátszók mögött állni.

A közönség vágyainak kielégítése: Beszélj arról, hogy a fellépéseidben melyek azok az “extrák”, amelyeket a közönség csak hozzád tud kötni.

Vágó Úr! Kérdezzük meg a közönséget! 🙂 Ha nagyon muszáj behatárolni, akkor talán az érzelmekben gazdag, táncolható, deep house gerincű, “underground” zenei stílus.

Globális marketing: Mint dj, és – vagy producer milyen kommunikációs csatornákat használsz ki annak érdekében, hogy nem csak a hazai, de a globális piacon is ismert legyél?

Facebook, Soundcloud, és az egyéb adódó reklámlehetőségek.

A hullámvölgyek és kitartás: Milyen mélypontokat éltél át a karriered során, amelyek eljuttattak a sikerhez? Érezted e úgy, hogy feladod, és ha igen, akkor mi volt az a csavar amiért végül nem adtad fel?

Visszatekintve egy mélypontom volt, nevezetesen amikor elhunyt a nagymamám, akit nagyon szerettem. Időbe telt, mire ezt helyre tudtam tenni magamban. Ezenkívül nem nagyon voltak mélypontjaim, inkább csak hullámvölgyek. De ezeknek nagy része szintén a fránya maximalizmusomnak köszönhető. Feladni? Ha valamit belülről fakadóan szeretsz, ott nem beszélhetünk ilyenről!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Milyen hibákat követtél el amelyek befolyásolták a karriered? Pozitív vagy negative irányba löktek el? Tanultál a hibáidból?

Nem hibák voltak, inkább csak meggondolatlanságok. Legfőképpen abból adódóan, hogy túlvállaltam magam, sajnos hajlamos vagyok rá.

Ígértél e olyat, amit nem tudsz vállalni?

Azt hiszem volt ilyen, sőt biztosan, de nagyon fontosnak tartom, hogy az ember szavahihető legyen. Így, ha törik, ha szakad, valahogy mindig megoldom, amit magamra vállaltam és teljesítem amit megígértem. Ez a fent említett esetekben sem történt másképp.

A hazai dj sceneben hogyan viszonyulsz a versenytársaidhoz? Mainstream vonaltól egészen a saját vonaladig.

Ahogy alapból az emberekhez. Mindenkiben keresem a jót, mindenkit elfogadok olyannak, amilyen. Mindenkinek a saját magánügye mit játszik, mit érez jónak. Nem lehetnek előítéleteim, sem véleményem egy olyan stílusra vonatkozóan amiben nem vagyok otthon. Ha pedig szakmailag kell véleményt nyilvánítani olyan valakivel szemben, aki nem igazán nyert meg zeneileg, és a stílusomon belül tevékenykedik, őszintén próbálom felé jelezni, mit látok jó iránynak, valamint véleményem szerint merre haladjon tovább. Ebből ha akar, tud építkezni. Nem vagyok híve a hazánkban gyakori, “háta mögött” kibeszélősdinek.

Mi a véleményed a hazai média által alkotott képről, amely a dj társadalmat ábrázolja?

Véleményem szerint mindenki azt a médiát követi, ami hozzá legközelebb áll. Én a személyes tapasztalat híve vagyok, soha nem ítélek elmondások alapján. Emberi kapcsolatok tekintetében is ezt vallom. Még a legközelebbi barátaimtól sem fogadom el hogy valaki “rossz”. Addig amíg nekem nem tett “rosszat” hogy ítélhetném el?

Hogyan viszonyulsz a közvélemény által alkotott képhez, mely rólad szól? Van e emögött megtervezett koreográfiád?

Huhh…Őszintén szólva nem igazán tudom, mit gondolnak rólam azok az emberek akik csak a pultból ismernek. De komolyan! Fogalmam sincs, milyen kép él a fejükben rólam… de marhára kíváncsi lennék rá!  Megtervezett koreográfia? Nyilván van bennem egy tudatos megfelelési kényszer, hiszen fellépő vagyok, de ez a megtervezett, korreográfiás típus nagyon nem jellemző rám.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Mi az üzeneted, melyet igazán szívből, belülről kommunikálsz? Nyilván elsősorban a zene által. Tudatosan kommunikálod?

De jókat tudsz kérdezni! Talán hogy szeressük egymást, táncoljunk, élvezzük, érezzük a zenét… lehetőleg szó nélkül, mert akkor jó!

Egyéni jellemvonásaid, melyek miatt a közönség emocionálisan is kötődik hozzád.

Talán legfontosabb hogy szerintem nincs ellenségem (legalábbis nem tudok róla…). Mindenkiben a jót keresem, és utána azt tartom szem előtt. Mindenkit elfogadok a “hibáival” olyannak, amilyen.

A személyes márkád mögötti “védelem”. Mennyire fontos egy dj, producer márkájának levédése (művésznév, szerzői jogok, stb.)? Hogyan valósítható ez meg napjainkban?

Ez maximum a zenéimet, tracklist-emet érinti. Kérdésedre a válasz: Őszintén szólva nem szívesen adok ki track ID-t, legalábbis frisset nem. Egy dj fegyvere elsősorban a zenéi, amit sok idő árán szerez be, gyűjtöget. Nem tartom korrekt és értelmes dolognak majmolni valakit, de sajnos sokan ezt csinálják, így védem a váram ahogy lehet! Természetesen ez egy-egy zenére nem vonatkozik. Ha oda jön hozzám a buliban valaki, rendszerint elmondom amire kiváncsi (persze ésszerű keretek között). Többször találkoztam olyannal, aki benyúlt a telefonjával és lefényképezte a tracklist-et, vagy éppen lerakta elém a pult szélére Shazam-ot nyomkodva, de ezzel végülis nincs gond.

Hű vagy-e a saját alappontodhoz? Emlékszel-e még arra, hogy honnan indultál, és az ott szerzett közönséged mellett kitartasz-e mai napig?

Remélem elég hű vagyok! Mint a kis elefánt, nem felejtek, próbálok mindenkinek mindent viszonozni amit kaptam tőle. Gyerekkori barátaimmal is mai napig tartom a kapcsolatot. Nagyrészük már családos, ritkán járnak el hozzám, de azért rá tudom venni őket évente egy bulira. Amikor pedig tehetem, én is meglátogatom őket. Egyébként mindig óriási öröm, ha bármelyik közeli barátom ott van mikor fellépek, hatalmas energiát ad!

Végül: mit tanácsolsz a pályán indulóknak ahhoz, hogy olyan sikereket arathassanak, mint te?

Ha feltétel nélkül szereted amit csinálsz, előbb-utóbb jó leszel benne, és meghozza gyümölcsét!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

by Bence Moon Tornai